MAGYAR KATOLIKUS ORVOSOK SZENT LUKÁCS EGYESÜLETE

 

Függelékkel és kiegészítésekkel készült: 2004.
belső használata
100 példányban A5 méretben
Felelős kiadója a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete vezetősége©

 

MAGYAR KATOLIKUS ORVOSOK
SZENT LUKÁCS EGYESÜLETE

ALAPSZABÁLY
(Statutes of the St. Luke’s Society of Hungarian Physicians)

 

I. Fejezet
A szervezet neve, célja székhelye

1.§ Az Egyesület neve:

Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete – a továbbiakban Egyesület – Az 1989. évi II. trv. értelmében jogi személy. Az 1931. okt. 3.-án 113432 sz. alatt bejegyzett azonos nevű orvos egyesület jogutód szervezete.

Elnevezése idegen nyelveken:

Societas Medicorum Hungarorum Sancti Lucae
Saint Luke’s Society of Hungarian Physicaians
Gemeinschaft der Ungarischen Ärzte von Heiligem Lukas
Société de Saint Lucas des Médecins Hongrois
Compania dei Medici Ungheresi di San Luca
Sociedad de los Médicos Húngaros de San Lucas

2.§ Az Egyesület célja, tevékenységi köre

  1. A katolikus erkölcsi elveknek az orvosi gyakorlatban és közéletben történő megvalósítása.
  2. Világnézeti határkérdések, népegészségügyi és orvos rendi kérdések katolikus szempontból való tanulmányozása.
  3. Érvényre juttatni az élet védelméről. az emberi méltóságról, a természetjogból és az Emberi Jogok Deklarációjából eredő szabadságjogokat. Terjeszteni az egyéni és közéleti erkölcsről, a társadalmi és kulturális élet etikai követelményeiről, valamint a szociális igazságosságról a keresztény világnézeten és kulturális örökségen alapuló felfogást.
  4. A betegek lelki igényeinek biztosítása érdekében a kórházi-egyházi szolgálat újraélesztésében való közreműködés.
  5. Elősegíteni az egyetemi ifjúság tájékozódását orvosetikai kérdésekben.
  6. Az egészségügyben dolgozó nem orvos munkatársak katolikus hiterkölcsi elvek alapján is történő képzésének és továbbképzésének felkarolása.
  7. Rendszeres kapcsolattartás a karitatív és betegápoló szervezetekkel, szerzetesközösségekkel.
  8. A kollegiális magatartás erősítése a krisztusi alapelvekre épülő szolidaritás jegyében.
  9. Fiatal orvosok és nem orvos munkatársak (például gyógyszerészek, pszichológusok, nővérek stb.) továbbképzésének segítése.
  10. Rendszeres kapcsolattartás a külföldi testvérszervezetekkel és a Consilium Pontificium de Apostolatu pro Valetudinis Administris (Egészségügyi Pápai Tanács ) szervezettel.

3.§.-Az Egyesület székhelye

H-1118 Budapest Himfy u.9.

4.§.- Az Egyesület pecsétje

körpecsét, külső kerületén felirattal: Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete 1931-1991. Ezen belül ugyancsak körkörös felirattal: Soc.Med.Hung.S.Lucae. A centrális mezőben balra tekintő férfi portré a feje körül gloriettel.

 

II. Fejezet

Az Egyesület tagjai

 

5.§.-A tagság általános feltételei

Az Egyesület tagja lehet minden nagykorú, gyakorló keresztény életet élő természetes személy, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, célkitűzésit vállalja és azok megvalósításában közreműködik.

 

6.§.-A tagok felvételének módja

A felvételre jelentkezőnek saját kezűleg aláírt – és két egyesületi tag ajánlásával ellátott – belépési nyilatkozatot kell az elnökséghez eljuttatnia. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a felvételre jelentkezőnek a nevét, lakcímét, foglalkozását és a jelentkezés napját.

 

7.§.-A tagsági viszony keletkezése

  1. A felvételi kérelem elbírálásáról az elnökség dönt egyszerű szótöbbséggel.
  2. Elutasító határozat esetén a kérelmező a közgyűléshez folyamodhat, ahol nyílt szavazáson 2/3-os szótöbbség mellett nyerhet felvételt.

8.§.-A tagsági viszony megszűnik

  1. A tag halálával
  2. Kilépéssel
    Kilépési szándékát a tag az Egyesületnek írásban nyújtja be.
    A tagsági viszony rendezett esetben a tagsági igazolvány visszaszolgáltatása után szűnik meg.
  3. Törléssel
    Ha a tag két éves hátralékos tagsági díját ajánlott levélben történt felszólítás után sem fizeti meg.
  4. Kizárással
    Az elnökség a tagot a következő esetekben zárhatja ki
    1. ha a tag bűncselekmény miatt van jogerősen elítélve
    2. ha az egyesület célkitűzései ellen nyilvánvalóan vét és megvalósításukat akadályozza. Törlés, kizárás tárgyában hozott elnökségi határozat ellen az érintett tag 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az elnökséghez kell benyújtani, mely a 17.§.8.pontja értelmében jár el.

9.§. A tagsági viszony megszűnésekor a tag köteles tartozásait rendezni és a használatában lévő egyesületi vagyontárgyakat visszaszolgáltatni

10.§. A tagsági viszony minősítése

    1. rendes tag
    2. társult tag
    3. tiszteletbeli tag
    4. pártoló tag
  • Rendes tag az a katolikus természetes személy, aki az 5.és 6.§.-ban támasztott követelményeknek megfelel.
  • Társult tag az a természetes személy, aki az 5.és 6.§.-ban támasztott feltételeknek megfelel, és akit az elnökség elfogad.
    Aktív-passzív választójoga nincs. Döntési szavazatot nem adhat le, de felszólalási és tanácskozási joga van.
  • Tiszteletbeli tag lehet minden természetes személy, akit a közgyűlés az elnök indítványára többségi szavazattal megválasztó.
  • Pártoló tag az a természetes vagy jogi személy, akit az elnökség elfogad és az Egyesületet anyagilag vagy erkölcsileg támogatja.

Az Egyesület tagságából eredő jogok és kötelességek

11.§. A tagságból eredő jogok

  1. Az Egyesület minden rendes tagja választójoggal bír és az Egyesület minden tisztségére megválasztható.
  2. Az egyesület minden rendes tagja jogosult
    1. az Egyesület munkáját figyelemmel kísérni, annak életében részt venni és eredményeiről tájékozódni.
    2. az Alapszabályban meghatározott célok érdekében észrevételt, javaslatot és indítványt tenni, felszólalással élni.
    3. betekinteni az ülésekről készült jegyzőkönyveket
  3. Az Egyesület tagja részt vehet a közgyűléseken, díszüléseken, előadói üléseken és egyéb egyesületi rendezvényeken, ahol szavazati jogát gyakorolhatja, ill. felszólalási jogával élhet. Díszüléseken azonban csak azoknak van felszólalási joguk, akiket az elnökség erre felkér, vagy saját kérelmükre azt engedélyezte. Közgyűléseken csak egyesületi tag szólalhat fel – 5 perc maximált időtartamra -, de az üléselnök saját hatáskörében rendelkezhet ettől eltérően.
  4. A rendes tagok – az elnökség megbízása alapján – az Alapszabályból fakadó feladatok teljesítése során az Egyesületet képviselhetik.
  5. A rendes tagok igénybe vehetik az Egyesület tulajdonában vagy használatában lévő vagyontárgyakat az egyesületi célok eléréséhez szükséges mértékben.
  6. Minden egyesületi tagot igazolvánnyal kell ellátni.
  7. A tagok használhatják az Egyesület jelvényét.

12.§ A tagságból fakadó kötelmek

  1. Az Egyesület minden tagja köteles az Egyesület célkitűzéseit megismeri s azok érdekében – képességeihez mérten – tevékenyen közreműködni és vállalt feladatait lelkiismeretesen ellátni.
  2. A tagok kötelesek a közgyűlés által nyílt szavazáson szótöbbséggel hozott határozatokat elfogadni és tagdíj-kötelezettségüknek eleget tenni.
    Az így befolyt összegek vagy az Egyesület céljait támogató egyéb adományok is csak egyesületi célok érdekében használhatók fel.
  3. Nyugállományú tagtársaink megajánlásos alapon támogathatják az Egyesület. Egyéb méltányolást igénylő esetekben erre az elnökség adhat engedélyt.

 

III. Fejezet

Az Egyesület szervezeti felépítése és szervei

13.§ Az Egyesület az 1989. évi II. sz. törvény alapján jogi személy s az 1.§-ban körülírtaknak megfelelően működik.

14.§ Működését hit-erkölcs kérdésekben a Codex Iuris Canonici előírásai szerint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Felügyeli.

15.§ Az Egyesületen belül helyi csoportok alakulhatnak ott, ahol ezt 20 tag kimondja. Működésük csakis az Egyesület Alapszabálya szerint történhet.

 

Az Egyesület szervei

16.§ Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés.

17.§ Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozó feladatok:

  1. Megválasztja vagy visszahívja az Egyesület vezető szerveit.
  2. Dönt a helyi csoportok elfogadásáról.
  3. Elfogadja az Egyesület Alapszabályát.
  4. Dönt az Alapszabály módosításáról.
  5. Dönt a vezető szervek és tisztségviselők éves beszámolóinak elfogadásáról.
  6. Dönt az évi költségvetés és zárszámadás elfogadásáról.
  7. A közgyűlés döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, kivéve az elnökség és vezetőség megválasztását és visszahívását, ami titkos szavazással történik.
  8. A határozatképes közgyűlés 2/3-os szótöbbsége szükséges
    1. nyílt szavazással
      • az Alapszabály módosításához
      • tag kizárásához
      • helyi csoport feloszlatásához
    2. •  titkos szavazással, kötelező többes jelöléssel
      • az elnök
      • az alelnök
      • a titkárok
      • a pénztáros
      • a három fős ellenőrző testület
      három évi időtartamra történő megválasztásához.
  9. A közgyűlés az Egyesület választott tisztségviselőit csak az ok részletes ismertetését követően hívhatja vissza.
  10. Visszahívást a tagok 1/3-a kezdeményezhet.
  11. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnök által felkért jegyzőkönyvvezető és a tagok közül felkért két hitelesítő ír alá.
  12. Rendes közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer az év első felében kell tartani. Rendes közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hív egybe.
  13. Rendkívüli közgyűlés hívandó egybe akkor is, ha azt az elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata elrendeli, vagy ha azt a tagok 1/3-a – az ok és a cél megjelölésével – kéri. Ennek harminc napon túli elmaradása esetén a közgyűlést bármely tag jogosult összehívni.
  14. A közgyűlés határozatképes, ha azon a taglétszám fele jelen van.
  15. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést el kell halasztani, de 14 napon belül ismét egybe kell hívni.
    Az ismételten összehívott közgyűlés – az eredeti napirendbe felvett kérdésekben – a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

18.§ Az elnökséget az elnök, alelnök és titkárok alkotják. Az elnökség minden tagja tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül végzi.

19.§ A vezetőség tagjai az elnökségen kívül a pénztáros, az ellenőri testület tagjai, az ifjúsági tagozat vezetője és a helyi csoportok vezetői.

20.§ Az elnökség tevékenységi körébe tartozik:

  1. Folyamatosan irányítja az Egyesület tevékenységét, anyagi ügyeinek vitelét. Feladatának ellátására szükség esetén további tagokat vonhat be munkájába tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül.
  2. Összeállítja az éves költségvetési tervet.
  3. Elkészíti a közgyűlés döntési jogkörébe tartozó ügyekre vonatkozó előterjesztéseket.
  4. Közreműködik az elnök éves beszámolójának elkészítésében.
  5. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
  6. Javaslatot tesz a közgyűlés napirendjére.
  7. Legalább két héttel korábban értesíti a tagságot a közgyűlés időpontjáról, helyéről és napirendjéről.
  8. Végrehajtja a közgyűlés határozatait.
  9. Kapcsolatot tart a külföldi hivatásrendi testvérszervezetekkel és a Consilium Pontificiummal.
  10. Elősegíti és támogatja az ifjúsági tagozat munkáját.
  11. Kapcsolatot tart a szociális és betegápoló szervezetekkel és szerzetesközösségekkel.
  12. Kapcsolatot tart a szakmai kormányzattal valamint az egészségügyi és világnézeti testvérszervezetekkel.
  13. Előmozdítja és koordinálja a kórházi pasztorációt, kapcsolatot tart a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia Titkárságával.

21.§ A vezetőség tevékenységi körébe tartozik:

  1. Az éves költségvetési terv összeállítása.
  2. A közgyűlés döntési jogkörébe tartozó ügyek előkészítése.
  3. A közgyűlés munkájának, napirendjének előkészítése.
  4. Tájékoztatja a tagságot az Egyesületet érintő kérdésekről. Közreműködik folyóiratunk újraindításban.
  5. Segíti az egyes szakfeladatokat ellátó témafelelősök és/vagy csoportok munkáját.

22.§ Az elnök

  1. Vezeti az elnökség munkáját és képviseli az Egyesületet a társadalmi és egyéb fórumokon.
  2. Dönt a közgyűlés és a vezetőség jogkörébe nem utalt kérdésekben, valamint mindazon ügyekben, amelyeket a közgyűlés, vagy az elnökség – az Alapszabály rendelkezéseinek keretei között – a hatáskörébe utal.
  3. Képviseli az Egyesületet. Ezt a jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott köre tekintetében az elnökség vagy a vezetőség egyes tagjaira átruházhatja.
  4. A pénztárossal együtt felelős az Egyesület gazdálkodásáért, a pénzügyi rendelkezések betartásáért és a könyvvezetési kötelezettségért.
  5. Megbízza a tagnyilvántartás vezetésével az egyik egyesületi tagot.
  6. Gondoskodik a közgyűlés összehívásáról és azon elnököl.
  7. Gondoskodik az Egyesület fővédőszentje, Szent Lukács orvosevangélista ünnepe – október 18 – díszünnepséggel történő megünnepléséről.
  8. Gondoskodik a tagok részére – igényeik szerint lelkigyakorlat biztosításáról.

23.§ Az Egyesület nevében aláírási jogosultság az Egyesület elnökét illeti meg. Ezt a jogát akadályozatása esetén átruházhatja az elnökség vagy a vezetőség egyik tagjára.

24.§ Az Egyesület pénzintézeti számlája felett az elnök – és a pénztáros együttes aláírással rendelkezhet.

25.§ Az elnök gondoskodik az elnökség valamint a vezetőség üléseinek legalább három havonta történő összehívásáról. Az üléseken elnököl.

26.§ Az alelnökök segítik és helyettesítik az elnököt feladatainak ellátásában.

27.§ A titkárok az Egyesület folyamatos ügyvitelét látják el.

28.§ A pénztáros felelős az egyesület gazdálkodásáért, a pénzügyi rendelkezések betartásáért, a könyvelési kötelezettségért és elkészíti az évi zárszámadást, illetve a pénzügyi beszámolót.

29.§ Az ellenőri testület hivatott az Alapszabály szerinti működést ellenőrizni.

30.§ Az elnök, az alelnökök, a titkárok, a pénztáros és az ellenőri testület tagjainak megbízatása három évre szól. Feladatkörük megszűnik, ha tagsági viszonyuk megszűnik, ha megbízásukat a közgyűlés visszavonja.

31.§ Az Egyesületen belül ügyvezetői feladatkörbe az elnökségnek joga van tagokat bevonni.

32.§ Az Ifjúsági Tagozat az egyesületen belül a helyi szervezetekkel azonos elbírálás alá esik.

 

IV. Fejezet

Az egyházi szaktanácsadók és az egyházi jogállás

33.§ Az Egyesület a Katolikus Egyház tanításától el nem térhet, ezért rendszeresen egyházi tanácsadók közreműködését kell igénybe vennie a kánoni előírásoknak ( 305. kánon 1.§) megfelelően.

34.§ Az Egyesület rendes tagjai egyházjogi szempontból természetes személyek.

35.§ Tekintettel arra, hogy az Egyesület a 298. kánon 1.§.-ban meghatározott célra irányuló, a 299. kánon 1.§. alapján létrejött és a 2.§. értelmében magántársulatként működő egyesület, mint ilyen kielégítve a 304. kánon 1.és 2. §., valamint a 300. és 312. kánon 1.és 2. §.-ában foglaltakat, a 314. kánon 1., 2.és 3.§. értelmében az Egyház jogrendjében is jogi személy.

 

V. Fejezet

Az Egyesület gazdálkodása

36.§ Az Egyesület önfenntartó rendszerben gazdálkodik. Gazdálkodása az Alapszabályban meghatározott célok szolgálatában áll. Az Egyesület anyagi alapját a tagoktól befizetett tagdíj és adományok képezik.

  1. Az Egyesület csak a közgyűlés által jóváhagyott gazdasági tevékenységet folytathat.
  2. Az Egyesület évi költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést és zárszámadást a pénztáros a vezetőséggel együtt dolgozza ki, és az elnökség terjeszti a közgyűlés elé megvitatásra és jóváhagyásra.
  3. A tagdíjat a közgyűlés állapítja meg.
  4. Az Egyesület tartozásáért vagyonával felel.

37.§ Az Egyesület megszűnése esetén – az esetleges követelések kielégítése után – visszamaradó vagyon felhasználásáról a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia dönt.

 

VI. Fejezet

Az Egyesület felügyelete

38.§ Felügyeleti szervek:

  1. Az Egyesület működése felett alapfokon a felügyeletet az ellenőri testület látja el.
  2. A törvényességi felügyeletet a Fővárosi Ügyészség gyakorolja.
  3. Az egyházi felügyelet a Magyar Katolikus Püspökkari Konferenciát illeti meg.

 

VII. Fejezet

39.§ A jelen Alapszabályban nem érintett kérdésekben az 1989. évi II. sz. törvény rendelkezései az irányadók.

 

Budapest, 1992. április. 30.

 

Prof. Dr. Pogátsa Gábor sk
elnök
Dr. Solti Gyöngyi sk
alelnök

Dr. Csalay László sk
pénztáros

 

FÜGGELÉK

 

Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) idézett paragrafusa
Szerkesztette fordította és a magyarázat Erdő Péter
Szent István Társulat Budapest,1985.

298.kán. – 1.§. Az egyházban vannak olyan, a megszentelt élet intézményeitől és az apostoli élet társaságaitól különböző társulások, amelyekben a krisztushívők, akár klerikusok, akár világiak, akár klerikusok és világiak együtt közös tevékenységgel igyekeznek a tökéletesebb életre vagy a nyilvános istentisztelet, illetve a keresztény tanítás előmozdítására vagy más apostoli tevékenységre, tudniillik az evangélium hirdetésére, a vallásosság vagy a segítő szeretet gyakorlására és a világi élet keresztény szellemmel való átitatására.

(A társulás a CIC-ben olyan személyek jogilag szervezett összessége, akik egy meghatározott cél érdekében önként és tartósan csatlakoznak egymáshoz. A CIC a megszentelt élet intézményeit és az apostoli élet társaságait külön tárgyalja, s rájuk nem alkalmazza a társulás nevet. Az egyház a saját jogrendjében a krisztushívőknek csak azokat a társulásait ismeri el, melyek a jelen kánonban felsorolt célok valamelyikére alakulnak. Ezeknek a céloknak mindegyike kapcsolatos az egyház természetfeletti küldetésével.)

299.kán. – 1.§. A krisztushívőknek joga van arra, hogy egymás közti magánjellegű megállapodással társulásokat hozzanak létre a 289.kán.1.§-ában megjelölt célok megvalósítására, a 301.kán.1.§-a előírásának tiszteletben tartásával.
              – 2.§. Az ilyen társulásokat, még ha az egyházi hatóság dicséretben részesíti vagy ajánlja is őket, magántársulásoknak nevezzük.

A 1.§. konkretizálja a krisztushívőknek a 215.k.-ban rögzített jogát társulások létesítésére, melyet már a II. Vatikáni Zsinat hangsúlyozott ( PO 8 AA 19,24). A magántársulásokat a hivatalos társulásoktól főként az különbözteti meg társulások, hogy csakis a hivatalos folytatják tevékenységüket az egyház nevében (vö. 116.k 1.§; Código DAC 178). Ám alapításukat tekintve is van közöttük némi eltérés. A hivatalos társulásokat mindig az egyházi hatóság alapítja (301.k.3.§.). A magántársulásokat a bennük tömörölő krisztushívők hozzák létre. A hivatalos társulás szabályzatát az egyházi hatóságnak kell jóváhagynia (314.k.). Ugyanígy szükséges a hatóság jóváhagyása (probatio) az olyan magántársulások szabályzata számára is, melyek jogi személyiséget kívánnak elnyerni (322.k.2.§.). A többi magántársulás szabályzatát viszont csak felül kell vizsgáltatni (recocgnoscatur) a hatósággal. Hasonlóra van szükség a püspöki konferenciák általános határozataival kapcsolatban is.(455.k.2.§.) Ez a felülvizsgálás arra terjed ki, hogy a szabályzat megegyezik-e az egyház tanításával, valamint az egyetemes és a részleges joggal (vö. Códogo EUNSA 230;DEL PORTILLO 73; SCHNIZER, H., Die kirchlihen Vereinen, in Handbuch 463).

300.kán – Egy társulás csak akkor vegye fel a “katolikus” nevet, ha ehez az illetékes egyházi hatóság beleegyezését adta, a 312. kán szerint.

304.kán. – 1.§. A krisztushívők minden társulásának, legyen az akár hivatalos, akár magánjellegű, és bármilyen címet vagy nevet viseljen is, legyen szabályzata, mely meghatározza a társulás célját, vagyis közösségi feladatát, székhelyét, vezetését, a benne való részvételeit, továbbá a kor és a hely szükségleteinek vagy javainak figyelembevételével, működési elveit is.
                  2.§. Válasszanak maguknak olyan címet vagy nevet, mely a kor és hely szokásainak megfelel, főként pedig kifejezi kitűzött céljukat.

312.kán – 1.§. Hivatalos társulás létesítésére illetékes hatóság:

egyetemes és nemzetközi társulások számára a Szentszék;

országos társulatok számára, melyek alapításuknál fogva országos tevékenységre vannak rendelve, a püspöki konferencia a maga területén;

314.kán. – Minden hivatalos társulás szabályzata, illetve annak átdolgozása vagy megváltoztatása annak az egyházi hatóságnak a jóváhagyására szorul, amely a 312. kán. 1.§-a szerint a társulás létesítésére illetékes.